Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/9508/HTML2.CD

Text File | 1996-03-09 | 27KB | 546 lines

          @VHTML programozás -- III/2.@N

          @VKészítsünk hipermédiát!@N

              Cikkünk   elôzô   részében   megismerkedtünk   a    HTML
          történetével,  az alapfogalmakkal,  valamint belekezdtünk  a
          @Ktag@Nek  ismertetésébe.  Most  a többi  @Ktag@Net  mutatjuk  be, a
          következô  --  befejezô  --  részben  pedig  a  ""szép" HTML
          programozásra térünk ki.
              A  HTML  sokféle  listát  támogat,  mégpedig  számozott,
          számozatlan, és leíró listát. A lista elemei között nem kell
          @K<p>@N @Ktag@Net használnunk.


          @VSzámozatlan listák@N

              1. Ezek egy @K<ul>@N (unnumbered list) @Ktag@Ngel kezdôdnek.
              2. Minden egy listaelemet egy @K<li>@N (list item) @Ktag@N vezet
          be. És itt egy másik eltérés a páros szabálytól: nem létezik
          @K</li>@N @Ktag@N sem, így azt  nem is kell használnunk. A  záró @Ktag@N
          egész egyszerûen a következô <li> @Ktag@N, vagy:
              3. Az egész listát lezáró @K</ul>@N @Ktag@N.
              îme példának egy egészen egyszerû lista:
              @K<ul>
              @K<li> Nx586
              @K<li> AMD K5
              @K<li> Cyrix M1
              @K</ul>@N

              A kimenet például a következô lehet:
              @Ko Nx586
              @Ko AMD K5
              @Ko Cyrix M1@N
              A   különbözô   browserek   a   legkülönbözôbb   módokon
          jeleníthetik meg a listákat, például használhatnak  köröket,
          négyzeteket,  kötôjeleket  az  egyes  listaelemek jelzésére,
          beljebb igazíthatják az egyes listaelemeket stb.


          @VSzámozott listák@N

              A számozott  lista mindössze  annyiban különbözik,  hogy
          egy @K<ol>@N (ordered list -- rendezett lista) @Ktag@N vezeti be, és
          ennek megfelelôen @K</ol>@N zárja. Például:
              @K<ol>
              @K<li> Nx586
              @K<li> AMD K5
              @K<li> Cyrix M1
              @K</ol>@N

              A kimenet általában a következô:
              @K1. Nx586
              @K2. AMD K5
              @K3. Cyrix M1@N


          @VLeíró listák@N

              A  leíró  listák  nevüknek  megfelelôen  arra  jók, hogy
          bizonyos dolgokat leírjanak. Ennek megfelelôen váltakozik  a
          leírás  fejléce  és  a  leírás  leírása.  (ùjabban  a leírás
          (description) helyett definíciót (definition) is  használnak
          a specifikációban.)
              1. A lista a @K<dl>@N @Ktag@Ngel kezdôdik.
              2. A fejlécet @K<dt>@N @Ktag@N jelzi.
              3.  A  leírás  leírását a  @K<dd>@N  @Ktag@N  jelzi, a  szokásos
          listaszabályok szerint ezután sem kell a <p> @Ktag@N.
              4. Végül @K</dl>@N zárja a listát.
              Lássunk egy példát ilyen leíró listára:
              @K<dl>
              @K<dt> NexGen 586
              @K<dd> Az  elsôként piacra  került Pentium  klón. Léteznek
          matematikai  segédprocesszor  nélküli  változatai,  ezeket a
          NexGen 1995 nyarától 100 dollár körüli összegért cseréli  be
          FPU-val is rendelkezôkre.
              @K<dt> AMD K5
              @K<dd>@N Még  egy Pentium  klón, amely  1995 második felében
          várható stb.
              @K</dl>@N

              Ez a következôképpen jelenhet meg:
              @KNexGen 586
              @KAz  elsôként  piacra  került  Pentium  klón.  Léteznek
          @Kmatematikai segédprocesszor  nélküli változatai,  ezeket a
          @KNexGen 1995 nyarától 100 dollár körüli összegért cseréli be
          @KFPU-val  is rendelkezôkre.
              @KAMD K5
              @KMég  egy  Pentium  klón,  amely  1995  második felében
          @Kvárható stb.@N
              Természetesen  nemcsak  erre használhatjuk  ezt  a fajta
          listát  --  egész  egyszerûen,  ha  egy  bekezdést   beljebb
          szeretnénk igazítani, akkor kezdjük a bekezdést @K<dl><dt><dd>@N
          @Ktag@Nekkel, és fejezzük be  a @K</dl>@N @Ktag@Ngel. Ha  több bekezdést
          is szeretnénk írni egyetlen  témáról, akkor azt ne  egy üres
          @K<dt>@N megadásával  tegyük, hanem  a @K<dd>@N  szövegébe iktassunk
          egy <p> @Ktag@Net.
              A  továbbiakban  két  olyan  listatípust  mutatunk   be,
          amelyek a HTML 2 specifikációban tûnnek fel.


          @VKönyvtár lista@N

              Ez a lista általában rövid szövegek többhasábos listája.
          A listaelemek  maximális hossza  20 karakter,  és a  browser
          általában  24  karakteres  oszlopokba  rendezi  az elemeket.
          Például:
              @K<DIR>
              @K<LI>A-H<LI>I-M
              @K<LI>M-R<LI>S-Z
              @K</DIR>@N


          @VMenülista@N

              A számozatlan  listánál tömörebben  megjelenített lista,
          általában egysoros elemekkel.
              @K<MENU>
              @K<LI>Elsô elem a listában.
              @K<LI>Második elem a listában.
              @K<LI>Harmadik elem a listában.
              @K</MENU>@N
              A  listák egymásba  ágyazhatók. Egy  leíró listán  belül
          lehet egy számozatlan lista, azonbelül egy számozott stb.
              Példaképpen egy egymásba ágyazott lista:
              @K<ul>
              @K<li> Néhány magyar megye
                @K<ul>
                @K<li> Zala
                @K<li> Pest
                @K</ul>
              @K<li> Néhány Pest megyei város
                @K<ul>
                @K<li> Gödöllô
                @K<li> Cegléd
                @K</ul>@N
              Az egymásba  ágyazott lista  a következôképpen  jelenhet
          meg:
              @Ko Néhány magyar megye
                @Ko Zala
                @Ko Pest
              @Ko Néhány Pest megyei város
                @Ko Gödöllô
                @Ko Cegléd@N
              Ne felejtsük el: a megjelenítésnek nincsenek  szabályai,
          például lehet  hogy a  browser nem  tudja annyiszor  beljebb
          ugrasztani  a  szövegünket,  mint  szeretnénk.  A   HTML-ben
          mindössze  leírjuk a  szöveg kinézetét,  de az,  hogy  ebbôl
          mennyi jelenik  meg, nagyban  a browser  képességeitôl függ.
          Åltalában  azért  számíthatunk arra,  hogy  a legtöbb  @Ktag@Net
          elfogodhatóan megjeleníti az összes browser.


          @VElôreformázott szöveg@N

              Ha  például  programlistákat  szeretnénk dokumentumunkba
          illeszteni, jól jöhet a @K<pre>@N @Ktag@N. A @K<pre>@N és a @K</pre>@N  közé
          illesztett   szöveg   fixpontos  betûvel   jelenik   meg,  a
          sortörések,   szóközök  megtartják   jelentésüket.  Ezt   ne
          használjuk folyó szövegre, mert nagyobb mennyiséget nehezebb
          elolvasni belôle. Egy példa erre:
              @K<pre>
              @@echo off
              @Kgethome
              @Kc:
              @Kset oldpath=%path%
              @Kif "%1" == "P" goto P
              @Kif "%1" == "K" goto K
              @Kif "%1" == "G" goto G
              @Kif "%1" == "J" goto J
              @Kif "%1" == "C" goto C
              @Kset fls=%1
              @Kgoto vege
              @K</pre>
              Ez  ugyanígy  fog  megjelenni.  Tehát  nem  kellenek @K<p>@N
          @Ktag@Nek, a többszörös szóközök is megmaradnak.


          @VKarakterformázás@N

              Egyes   szavak   vagy   mondatok   speciális   stílusban
          íródhatnak.  Kétféle  stílus  van:  logikai  és  fizikai.  A
          logikaiak  kinézete a  browserben van  beállítva. Például  a
          browserünkben lehet egy beállítás  a <cite> @Ktag@Nre, hogy  azt
          dôlt betûvel jelenítse meg. A fizikaiakban a HTML dokumentum
          írója dönti el, hogy  milyen betûtípust használ. Ez  utóbbit
          érdemes kerülni,  mert egyrészt  elôfordulhat, hogy  egy idô
          után kimaradnak a HTML specifikációból. Másfelôl ízlések  és
          pofonok  különböznek  --   ne  merevítsünk  feleslegesen   a
          dokumentumjainkon.  Egy  HTML dokumentumot  emberek  tíz- és
          százezrei  olvashatják,  természetes,  hogy  nem   mindegyik
          ugyanazt  a  stílust  szereti, mint  mi.  Elôször  a logikai
          formázókódok:
              @VDôlt betûk:@N
              @K<em>szöveg</em>@N: kiemelésre használatos.
              @K<cite>szöveg</cite>@N: ezt idézetekre használjuk.
              @K<var>szöveg</var>@N: ez egy változónevet jelöl általában.
              @VBold (vastag) betûk:@N
              @K<strong>szöveg</strong>@N: kiemeli a szöveg-et.
              @VFixpontos betûk:@N
              @K<code>szöveg</code>@N: rövidebb kódokra használhatjuk  ezt
          a @Ktag@Net.
              @K<samp>szöveg</samp>@N:    egy    minta     megjelenítésére
          használhatjuk ezt.
              @K<kbd>szöveg</kbd>@N:   a   billentyûn   lévô   feliratokat
          szedhetjük ezzel a típussal. Mindenképpen fixpontos betû, és
          az ajánlás  szerint bold,  de sajnos  sok browser  nem teszi
          boldba.
              @VIdézetek:@N  A @K<blockquote>@N  @Ktag@N idézetek  megjelenítésére
          használjuk.  Ez általában  hosszabb szövegrészleteket  jelöl
          ki. A HTML 3-ban @K<bq>@N-ra rövidül.
              @VFizikai betûtípusok:@N
              @K<I>szöveg</i>@N: dôlt betûvel szedi a szöveget.
              @K<b>szöveg</b>@N: bold szöveg.
              @K<tt>szöveg</tt>@N: írógépfont, fixpontos.
              Egy tervezett,  de igen  hasznos elem:  az @K<u>szöveg</u>@N
          aláhúzott szöveget jelöl.
              A HTML szabvány még nem végleges, így a fenti lista  még
          bôvülhet.   Érdemes   ezeket   begépelni   egy   rövid  HTML
          dokumentumba, és  azt megtekinteni,  hogy tudjuk,  hogyan is
          néznek ezek ki.  Azonban ne felejtsük  el, hogy ez  csak egy
          vázlatos  elképzelést  adhat  a  kinézetre  vonatkozóan   --
          számítanunk  kell arra,  hogy mások  másképpen fogják  látni
          ugyanazt a HTML dokumentumot, mint mi.


          @VSortörés@N

              A <p> @Ktag@N hatására  a legtöbb browser nemcsak  sort tör,
          hanem ki is  hagy egy sort.  Ez nem mindig  megfelelô. Ezért
          van a  @K<br>@N @Ktag@N,  aminek hatására  a browser  új sort  kezd.
          Tipikus példa egy normál levélcím:
              @KChip Magazin<br>
              @KBudapest<br>@N


          @VVízszintes vonal@N

              Ebbe a kategóriába mindössze egy @Ktag@N tartozik: @K<hr>@N.  Ez
          a browser ablakában húz egy vízszintes vonalat. (A </hr> @Ktag@N
          nem létezik.)


          @VSpeciális és ékezetes karakterek@N

              Ezekbôl  kétféle  van:   a  HTML  nyelv   által  kiemelt
          karakterek, és az ékezetes karakterek.
              A speciális  karakterek az  elsô táblázatban  látszanak,
          belôlük csak a ""&" karaktert  nem láttuk még eddig (a  ""<"
          kezd  egy  @Ktag@Net,  a  "">"  lezár  egyet,  az  idézôjelnek a
          hiperlinkekben van  speciális jelentése),  de ezeket  az ún.
          escape-szekvenciákkal is kezdeni kell valamivel, erre van az
          ""&" fenntartva. Nagyon fontos, hogy tudjuk: ezeknél  számít
          a  kis  és  nagybetû, csak  kisbetûvel  írhatjuk  ôket! Ezek
          helyett  az   ISO  Latin-1   (Pontosan  szólva:   ISO  8859.
          International Standard  -- Information  Processing --  8-bit
          Single-Byte Coded  Graphic Character  Sets --  Part 1: Latin
          Alphabet  No.  1,  ISO  8859-1)  kódjait  is  használhatjuk,
          például  az  "  helyett  "  escape  szekvenciát  is
          használhatjuk.
              Most jön a szörnyûség:  az ékezetes karaktereket is  így
          kell leírni. Erôsen javasolt ékezetes HTML-bôl két  példányt
          tárolnunk:  egyet  magunknak  szerkesztés  céljára,  és  egy
          ""lefordított"  példányt  a  WWW  céljára.  Ezek  között egy
          egyszerû makróval el  lehet végeztetni a  konverziót, hiszen
          egy    rendes    ékezetes    szöveg    olvashatatlan    HTML
          escape-szekvenciákkal zsúfolva.  A HTML  1 csak  az említett
          ISO Latin 1-es ékezetes karaktereket támogatja, a HTML 3-ban
          már további karakterek is terveztek.
              A  magyar  nyelv  ékezetes  betûihez  legközelebb  álló,
          megjeleníthetô ékezetes betûket külön táblázatban  foglaltuk
          össze. Ebben látható, hogy miért lényeges a kis- és nagybetû
          a szekvenciákban: csak így  képes eldönteni a browser,  hogy
          kis-  vagy  nagy  ékezetes  betût  akarunk-e  írni.   Sajnos
          látható, hogy az eredeti HTML-ben nincs szó a magyar  kettôs
          ékezetekrôl,  ezeket  a  ""kalapos"  (circumflex)   ékezetek
          helyettesíthetik.   Az   ékezetes   karakterek   csak    így
          elfogadhatók  -- bár  a HTTP  protokoll engedélyez  8  bites
          átvitelt,  mégse  írhatjuk  dokumentumjainkba  a   megfelelô
          karaktereket  kód  szerint.  Ezt  engedélyezi  jónéhány Unix
          szövegszerkesztô, de a keletkezô szövegfile semmi esetre sem
          felel  meg  a  HTML  elôírásoknak.  Ráadásul  ha  valaki nem
          grafikus browserrel dolgozik, könnyedén elôfordulhat, hogy a
          megfelelô kódok helyett a terminálján csak az alsó 7  bitnek
          megfelelô  karakter  jelenik   meg.  Ha  betartjuk   a  HTML
          elôírásokat,  akkor  ilyen  gond  nem  léphet  fel,  mert  a
          szöveges browserek azokat  az ékezetes karaktereket,  amiket
          nem ismernek, ékezet nélkül jelenítik meg.
              Az alább következô  @Ktag@Nek már a  HTML Level 3,  vagyis a
          HTML+ nyelv részei.


          @VTáblázatok@N

              A  HTML   3  egyik   legtöbbet  emlegetett,   egyszerûen
          megvalósított  lehetôsége.  Egy  ASCII  file-ban  létrehozni
          táblázatot sokkal bonyolultabb, mint a HTML 3-ban.
              1. A táblázat egy @K<table>@N @Ktag@Ngel kezdôdik.
              2. Opcionális címsort adhatunk meg @K<caption>@N @Ktag@Ngel.
              3. Minden sort @K<tr>@N (table row) @Ktag@Ngel kell kezdenünk.
              4. A fejlécelemeket @K<th>@N @Ktag@N vezeti be, az adatokat @K<td>@N
          (table header, ill. table data). Egy igen egyszerû példa:
              @K<table border>
              @K<tr><td colspan=2>2
              @K<tr><td>4<td rowspan=2>6
              @K<tr><td>6
              @K</table>@N
              Ez a következôképpen jelenik meg:

              @<9508\table1.gif>■■@N  1. ábra

              Egy bonyolultabb példa:

              @K<TABLE BORDER>
              @K<CAPTION>Példatábla egybenyitott cellákkal</CAPTION>
              @K<TR><TH ROWSPAN=2><TH COLSPAN=2>Åtlag
              @K<TH ROWSPAN=2>egyéb<BR>kategória<TH>Egyéb
              @K<TR><TH>magasság<TH>súly
              @K<TR><TH ALIGN=LEFT>férfiak<TD>1.9<TD>0.003
              @K<TR><TH ALIGN=LEFT ROWSPAN=2>nôk<TD>1.7<TD>0.002
              @K</TABLE>@N
              Ez  a  következôképpen  néz ki:

              @<9508\table2.gif>■■@N  2. ábra

              A táblázatírás legfontosabb szabályai:

              @V1.@N A  fejlécelemeket a  cellán belül  középre igazítja a
          browser,  míg  az  adatokat  alapértelmezésben  balra.   Ezt
          felülírhatjuk a  cella ALIGN  paraméterével vagy  a táblázat
          COLSPEC paraméterével.
              @V2.@N Egy cella lehet üres is.
              @V3.@N Egy cella több sorra és oszlopra is kiterjedhet,  ezt
          a  megfelelô  cella ROWSPAN,  illetve  COLSPAN paraméterével
          adhatjuk meg.  A több  sorra kiterjedô  cellák minden  egyes
          sorban beleszámítanak az  oszlopokba, de csak  egyszer írjuk
          le  ôket  (az elsô  sorukban).  Ez azért  lényeges,  mert az
          oszlopok számát a browser dönti el a dokumentum alapján. îgy
          a maximális számú oszlopot tartalmazó sor fogja meghatározni
          a többit.
              @V4.@N Ha  egy sorban  kevesebb az  oszlopok száma,  mint az
          egész táblázatban, a browser  a hiányzó helyeket a  táblázat
          jobb oldalán megjelenô üres cellákkal tölti fel.
              @V5.@N  A sorok  számát a  <tr> elemek  határozzák meg.  Nem
          jelennek  meg   olyan  sorok,   amit  csak   a  több   sorra
          kiterjesztett cellák hoznak létre.
              @V6.@N  A cellák  nem fedhetik  egymást, tehát  a  következô
          példa hibás:
              @K<table border>
              @K<tr><td>1<td>2<td>3
              @K<tr><td>5<td rowspan=2>6<td>7
              @K<tr><<td colspan=2>8<td>9
              @K</table>@N
              Ezt a Netscape a következôképpen jeleníti meg:

              @<9508\table3.gif>■■@N  3. ábra

              A táblázat hibás, hiszen a hatost kettévágja egy vonal.


          @VLábjegyzet@N

              Már  említettük  az  azonos  dokumentumban  való   ugrás
          lehetôségét (@K<a href="#név. @N)
              A  lábjegyzet  szintaxis  is  ugyanez,  csak  az  így
          kijelölt név helyét nem egy @K<a name>@N @Ktag@N mutatja, hanem az
              @K<fn id="lábjegyzetnév">.
              Például:
              @KEz a kifejezés <a href="#fn1">magyarázatot</a> igényel.
              @K<fn   id=fn1><i>Ez   itt   a   magyarázat</i>   a  fenti
          @Kkifejezésre</fn>@N
              Bizonyos  browserek   elvárhatják,  hogy   a  magyarázat
          valamilyen blokkban  szerepeljen: ez  lehet bármelyik  páros
          direktíva, amit  fentebb említettünk.  Mivel ez  már HTML 3,
          ezért érvényes, amit a  <p>-rôl mondtunk, hogy valójában  az
          is  páros  @Ktag@N,  így  ide  is  jó  blokk-kijelölô  @Ktag@Nnek. A
          lábjegyzetet a browser megjelenítheti egy kiugró ablakban.


          @VKérdôívek@N

              A kérdôív a  HTML 2 nyelv  legfontosabb újdonsága. Ez  a
          @Ktag@N annyiban  különbözik a  többitôl, hogy  az a  hiperlink,
          ahova  az  anyag  ""mutat",  az  egy  bináris  program,  ami
          feldolgozza a  kérdôív adatait.  Ezt a  bináris programot (a
          forrás @Kcgi-src@N) megtaláljuk általában a @Kcgi-bin@N  könyvtárnév
          alatt a  HTTP szerverünk  mellett. Ilyenkor  a program  maga
          rakja össze megfelelô bemenô adatok alapján a megfelelô HTML
          dokumentumot.   (Hasonlóan   generált   HTML   dokumentum  a
          könyvtármegadáskor keletkezô index.) A formátum a következô:
              @K<FORM   ACTION="url">   ...  </FORM>@N
              A @Kform@N direktíva lehetséges paraméterei a következôk:
              Az @KACTION@N-nál megadott URL annak a programnak az elérési
          útja, ami a kérdôívet feldolgozza.
              @KMETHOD:@N   Ez   határozza   meg   a   kitöltött   kérdôív
          elküldésének módját a szervernek. Alapállapota a @KGET@N, amikor
          az URL-be belekerül a kitöltött kérdôív minden adata. Az URL
          végéhez lehet  illeszteni lekérdezéseket.  (Ilyenkor az  URL
          végére   egy  kérdôjel   kerül,  utána   egy  string,   majd
          egyenlôségjel és  egy másik  string, ezeket  a kifejezéseket
          pedig ""&" választja el.  Ha a HTTP démon  támogat keresést,
          ilyen  ""kiterjesztett"  URL  megadásával  lehet  keresni  a
          dokumentumokban.)  Azonban  ezt  a  metódust,  ha  lehet, ne
          használjuk.  A  másik  metódus, a  @KPOST@N  elküldi  ugyanezt a
          kérdôívet egy adatcsomagban  a megadott helyre  -- általában
          minden HTML ajánlás ezt támogatja. Az elôbbinél ugyanis  túl
          hosszúra nyúlhat az  URL, és ez  gondot okozhat. Például  az
          igen elterjedt @KNCSA httpd@N egy parancssoron keresztül adja át
          a @Kquery@N programnak ezt a speciális URL-t, és ez a hossz  még
          Unix alatt is korlátos. A @KPOST@N metódusnál ilyen gond  nincs,
          mert ott egy külön ""csomag" szolgál ugyanerre a célra.
              Egy ilyen formon belül bármi lehet, csak egy másik  form
          nem. Az @Kinput,  select, textarea@N direktívák  használatosak a
          kérdôív megalkotásához:
              @Vinput:@N Ezt formailag leginkább az @Kimg@Nhez  hasonlíthatjuk
          formailag. Nincs lezáró  @Ktag@Nje, és nem  is alkot blokkot.  A
          @Ktag@N paraméterei a lényegesek valójában -- paraméter  nélküli
          input  értelmetlen   lenne.  A   lehetséges  paraméterek   a
          következôk:
              @Ktext:@N ez  egy sima  szövegbeadásra szolgáló  mezô. Ez az
          alapértelmezés, tehát ha nem írunk paramétert, akkor textnek
          veszi;
              @Kpassword:@N  mint  az  elôzô,  csak  nem  jelenik  meg   a
          képernyôn, amit  begépelünk. Åltalában  csillagokat tesz  ki
          helyette;
              @Kcheckbox:@N egyszerû kapcsoló, lehet ki- vagy bekapcsolva;
              @Kradio:@N ez  az elôzôek  egy csoportja.  Az azonos  nevûek
          (lásd a @Kname@N paramétert) egy csoportba tartoznak, és közülük
          lehet egyet kiválasztani;
              @Ksubmit:@N  ennek  a  gombnak  a  lenyomására  küldi  el  a
          kérdôívet a browser;
              @Kreset:@N ez kitörli a kérdôívet;
              @Kname:@N ez az input mezô szimbolikus neve. Ez nem  jelenik
          meg, erre a célra normál HTML elemeket használhatunk. Minden
          egyes mezônek kell legyen ilyen  neve, kivéve a @Ksubmit@N és  a
          @Kreset@N gombokat. Ezt a nevet ugyanis a browser  felhasználja,
          amikor elküldi a kérdôívet. A küldött URL -- akár GET,  akár
          POST a metódus -- @Kaction_url?name=string&name=string@N  formát
          ölt. Ezért minden formhoz tartozó elemnek kell, hogy  legyen
          neve;
              @Kvalue:@N segítségével egy text -- vagy password -- mezônél
          megadhatunk  egy default  értéket. Egy  @Kcheckbox@N vagy  @Kradio@N
          nyomógombnál  meghatározhatjuk  a gomb  értéket.  (A browser
          figyelmen  kívül  hagyja a  be  nem kapcsolt  nyomógombokat,
          amikor a szervernek visszaküldi a formot);
              @Kchecked:@N  egy   @Kcheckbox@N  vagy   @Kradio@N  button   további
          paramétere lehet, ezzel jelezzük  hogy eredetileg is be  van
          kapcsolva;
              @Ksize:@N ez egy  szöveges -- text  vagy password --  típusú
          mezô fizikai méretét jelenti  karakterben. Ha nem írjuk  ki,
          20-nak veszi az értékét. Használható arra is, hogy többsoros
          mezôket definiáljunk vele: @Ksize szélesség, magasság@N. Azonban
          a @Ktextarea@N -- lásd lentebb -- megjelenésével ez feleslegessé
          vált, és ilyen használata erôsen ellenjavallt;
              @Kmaxlength:@N  a  logikai  méretét  jelenti  egy   szöveges
          mezônek. Alapértéke határozatlan, azaz bármennyit beírhatunk
          az adott  mezôbe. Ha  értéke nagyobb,  mint a  fizikai méret
          (size),   feltehetjük,   hogy   a   mezô   megfelelôen   fog
          scrollozódni.  Igen  jól  használható  például  egy   jelszó
          méretének lehatárolására.
              A fentiekben említettem a @Ktextarea@N @Ktag@Net. Ez  többsoros,
          sima ASCII szövegbevitelre szolgál. Ennek használata:

              @K<textarea name="proba" rows=4 cols=40>
              @KIde a default szöveget írjuk be.
              @K</textarea>@N
              A paraméterek: @Kname:@N ide  kerül az adott textarea  neve;
          @Krows:@N a sorok száma; @Kcols:@N az oszlopok száma.
              A textare @Ktag@Nen belül  a default szövegben érvényesek  a
          sortörések! Az elôzô példában  a ""A default szöveget  írjuk
          be ide." elôtt és után is lesz egy-egy sortörés.
              A kérdôívek  megalkotásában még  egy speciális  @Ktag@N lesz
          segítségünkre: @K<select>  ... </select>@N.  Ezen belül  csak és
          kizárólag @K<option>@N @Ktag@Nek és ASCII szövegek állhatnak:
              @K<select name="a-menu">
              @K<option> Elsô opció.
              @K<option> Második opció.
              @K</select>
              További paraméterek:
              @Kname:@N ez már a szokásos név, így természetesen  kötelezô
          szerepelnie;
              @Ksize:@N  azt  határozza  meg,  hogy  hány  opció   látszik
          egyszerre a képernyôn, alapértéke 1;
              @Kmultiple:@N ez megengedi több opció kiválasztását is.
              Az @K<option>@N @Ktag@Nnek mindössze egy paramétere van, és ez a
          @Kselected@N.  Eredetileg --  alapértelmezés szerint  -- ki  van
          választva  ez  az opció.  Ha  a multiple  opció  szerepelt a
          selectben, akkor több option is lehet ilyen.


          @VMegjegyzések@N

              Ezek a megjegyzések  a programozási nyelvekben  szokásos
          megjegyzések: csak  saját magunknak  szólnak. A  szintaxisuk
          elég furcsa, nem  olyan, mint a  többi HTML @Ktag,@N  a kezdetét
          @K<!--@N  jelzi,  a  végét  @K-->@N  (az  egész  SGML-ben  is  ez  a
          megjegyzés direktíva).  Néhány browser  a @K>@N  jelet tekinti a
          megjegyzés végének, nem a @K-->@N jelet.

          @KNégyesi Károly@N


          @VA HTML speciális karaktereit@N

              Karakter Leírásának módja & & < < > > idézôjel
          "


          @VA ""magyar" ékezetes betûk a HTML-ben@N

Karakter     Escape-szekvencia      ISO-kód szerinti leírás
á            á               á
é            é               é
í            í               í
ó            ó               ó
ú            ú               ú
ö            ö                 ö
ô            ô                ô
ü            ü                 ü
û            û                û
Å            Á               Á
É            É               É
ì            Í               Í
ò            Ó               Ó
ù            Ú               Ú
Ö            Ö                 Ö
º            Ô                Ô
Ü            Ü                 Ü
ÿ            Û                Û



          @VIrodalomjegyzék@N

              Irodalomjegyzék helyett néhány URL, ahol a témáról angol
          nyelven találhatunk anyagot:

http://www.w3.org/hypertext/WWW/MarkUp/MarkUp.html

http://www.ncsa.uiuc.edu/General/Internet/WWW/HTMLPrimer.html

http://www.ncsa.uiuc.edu/SDG/Software/Mosaic/Docs/fill-out-forms/overview.html

http://wintermute.ncsa.uiuc.edu:8080/map-tutorial/image-maps.html

http://www.w3.org/hypertext/WWW/Provider/Style/Overview.html